Számlázó program használata
Napjainkban szinte minden vállalkozás igyekszik a régi, kézzel kitöltött számlatömböt leváltani és helyette valamilyen számlázó programot használni. Az internetes hirdetések tele vannak ajánlatokkal, ezek egyik része a számítógépre telepített számlázó program, a másik viszont olyan online számlázó program, amely egy weboldalról azonnal használatba vehető.
Melyik programot célszerű választani? Telepíthető számlázó programot vagy online számlázó programot? Természetesen ezt a kérdést minden vállalkozónak saját magának kell eldöntenie. Amennyiben fontos egy vállalkozásnak a mobilitás vagy az otthonról történő munkavégzés lehetősége, mindenképpen az online számlázó program melletti döntés a helyes választás.
Számlázó program bejelentése a NAV-hoz
A számlázó program használójának, mint adóalanynak figyelembe kell vennie a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet előírásait. Ez a rendelet a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről rendelkezik.
A fenti rendelet szerint az adóalany köteles az általa használt számlázó program nevét, azonosítóját, fejlesztőjének nevét, annak adószámát, értékesítője nevét, adószámát továbbá beszerzésének, használata megkezdésének időpontját 30 napon belül a NAV-hoz bejelenteni. Amennyiben az adott vállalkozás a bejelentett számlázó programot tovább már nem használja, a használatból történő kivonást is be kell jelentenie. A NAV bejelentésekhez a SZAMLAZO nyomtatványt kell használni.
Számlázó programnak minősül minden számla kibocsátására alkalmas program, természetesen ide értendő az online számlázó program is. Online számlázó program alatt a NAV az internetes hálózaton elérhető és számlázó szolgáltatást nyújtó rendszereket érti.
A számla kötelező adattartalma
A számla kötelező adattartalmának helyességét és pontosságát a számlázó programokat forgalmazó vállalkozások általában automatikusan megoldják. Kicsi a valószínűsége annak, hogy egy professzionális programozó ne tartaná be a jogszabályi előírásokat. Ezekről a kötelezettségekről másik cikkünkben már szóltunk.
Ebben a fejezetben csak arra a kötelező adattartalomra térünk ki, amelyet a felhasználó adóalanynak kell beállítania a programban illetve ellenőriznie a helyes beállításokat.
Az alanyi adómentes vállalkozás csak olyan számlát bocsáthat ki, amelyben áthárított adóösszeg, adómérték illetőleg az adótartalom meghatározására alkalmas százalékérték nem szerepel. A számlán feltüntetett szövegnek egyértelmű utalást kell tartalmazni az alanyi adómentességről. Ilyen megjegyzés lehet például: alanyi adómentes vállalkozás.
Kisadózó vállalkozás esetében törvényi kötelezettség a számlán feltüntetni a „Kisadózó” szöveget. Amennyiben a kisadózó egyben alanyi adómentes is, a következő szöveg lehet célszerű: alanyi adómentes kisadózó vállalkozás.
A vevő adószámának feltüntetése a számlán
A számlát kibocsátó vállalkozásnak akkor kell a vevő adószámát feltüntetnie a számlán, ha
- az ügylet után a termék vevője illetve a szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;
- a számlán az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot.
Az alábbi cikkek is érdekelhetik:
ÁFA bevallás 2020 – M lapok kitöltése
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2020. július 1-től megváltozott. A változás egyik lényeges eleme az M lapok kitöltésére vonatkozik. Megszűnt a 100 ezer forintos értékhatár, amely a visszaigényelhető áfára és a bevallás M lapjainak kitöltésére vonatkozott. A befogadott számlákról (szállító számlák) és a számlával egy tekintet alá eső okiratokról az ÁFA
Nyugdíj 2020 – Nyugdíjemelés 2020. január 1-től
A kormány 2020. január 1-től 2,8 százalékkal emeli a nyugdíjakat és a nyugdíjakkal összefüggő ellátásokat. Ez a Magyar Közlöny 200/2019. számában látott napvilágot, mégpedig a 300/2019. (XII. 11.) Korm. rendelet formájában. A fenti kormányrendelet arról is rendelkezik, hogy a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2020. január 1-től havi 96.835 Ft
Az egyéni vállalkozás szüneteltetése
Az egyéni vállalkozó esetében előfordulhat olyan időszak, amikor nem tudja vagy nem akarja vállalkozási tevékenységét végezni. Ebben az esetben nem kell a vállalkozást megszüntetni, elég csak a vállalkozói tevékenység szüneteltetése.
Hogyan kell szüneteltetés esetén eljárni?
Kinek kell a szüneteltetést bejelenteni?
Könyvelés – Bankszámla kontírozás gyorsan, egyszerűen
A könyvelési munka egyik időigényes fázisa a bankszámla kivonatok kontírozása és könyvelése. A hagyományos, papír alapú bankszámla kivonatok könyvelése jellemzően a kivonatra történő kontírozási számok feljegyzésével kezdődik, majd a tételek rögzítése következik. Nagyobb forgalom esetén ez sok időt vesz igénybe, sőt előfordul néha a kontírozási számok téves feljegyzése is. Nagyobb bankkártyás forgalom esetén indokolt lehet egyes tételek összevont kezelése, de az összevonás célszerű például az egyes tételekre vonatkozó, külön feltüntetett bankköltségek esetén is.
Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége
Minden munkáltató tudja már, hogy a munkavállalók csak az írásban megkötött munkaszerződést követően léphetnek a vállalkozásnál munkába. Azt viszont kevesen tudják, hogy a munkáltatónak a munkaszerződésen túl írásbeli tájékoztatási kötelezettsége is van a munkavállalók felé.
Ingatlan bérbeadás 2019
Egyre jobban terjed a befektetési céllal vásárolt lakóingatlanok bérbeadással történő hasznosítása. Az ingatlan bérbeadás leggyakoribb módjai: a tartós időre történő bérbeadással történő hasznosítás (lakásbérlet, albérlet), vagy a turisztikai célból történő szálláshely-szolgáltatás (fizető-vendéglátás). A lakóingatlan bérbeadása általában magánszemélyek jövedelemszerző tevékenysége, ezért ebben a cikkben a magánszemélyek ingatlan bérbeadásának szabályait ismertetjük.