Magyarországon egyre jobban terjed a befektetési céllal vásárolt lakóingatlanok bérbeadással történő hasznosítása. Az ingatlan bérbeadás leggyakoribb módjai:
- a tartós időre történő bérbeadással történő hasznosítás (lakásbérlet, albérlet), vagy
- a turisztikai célból történő szálláshely-szolgáltatás (fizető-vendéglátás).
A lakóingatlan bérbeadása általában magánszemélyek jövedelemszerző tevékenysége, ezért ebben a cikkben a magánszemélyek ingatlan bérbeadásának szabályait ismertetjük.
Ingatlan bérbeadás adózása 2019
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adózása magánszemélyek esetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint történik. A törvény szerint a megszerzett jövedelmet önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelni, az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke pedig 15 %.
Az egyéni vállalkozó, amennyiben saját lakását bérbe adja, az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem tekintetében választhatja a magánszemélyekre vonatkozó adózási módot. Amennyiben viszont ezt nem választja, akkor az innen származó bevételét a vállalkozásában kell elszámolnia.
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem
Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egy része számít csak jövedelemnek, tehát nem az egész bevétel után kell adózni. A jövedelem megállapítása kétféle módon történhet, tételes költségelszámolással vagy 10%-os költséghányad figyelembe vételével.
Tételes költségelszámolás. Az ingatlant bérbeadó magánszemély csak olyan költségeket vehet figyelembe a bevétel mértékéig, amelyek kizárólag a bevétel megszerzése érdekében merültek fel. Ezek természetesen a már kifizetett és igazolt költségei lehetnek. Költségként elszámolható az ingatlan értékcsökkenése, a beszerzett eszközök ára (200 ezer forint egyedi érték alatt) és a karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás. Az elszámolható költségeket részletesebben a 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) ismerteti.
10 %-os költséghányad. Ennél az elszámolási módszernél a bevétel 90 %-át kell jövedelemnek tekinteni, és ezután kell a 15 %-os személyi jövedelemadót megfizetni. Ez az elszámolási mód egyszerűbb, a felmerült költségeket és erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell tekinteni. A költségek kifizetési bizonylatait nem kell megőrizni.
Ingatlan bérbeadás bevételének csökkentése
Jó hír, hogy az szja törvény változása miatt, 2019. január 1-től, ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott és a bérbevevőre áthárított díj. Ez az áthárított díj jellemzően a közüzemi szolgáltatások díja, amelynek áthárítása arányos legyen az igénybe vett szolgáltatással.
Nem csökkenthető a bevétel azonban az olyan költségekkel, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a bérlemény használatához. A bevétel nem csökkenthető például a társasház által kötött biztosítással, a közös képviselőnek kifizetett díjjal, a társasházi takarítás díjával és az egyéb társasházi közös költségekkel. A társasházi közös költségek elszámolására úgy nyílik lehetőség, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ.
Nem alkalmazható a bevétel csökkentése akkor sem, ha a bérbeadó és a bérlő fix összegű bérleti díjban állapodott meg, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is.
A kedvező bevételcsökkentő szabály akkor sem alkalmazható, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért fogyasztás pontos összegét fizeti meg a bérbeadónak, aki viszont átalánydíjat fizet a közmű-szolgáltatók felé. Ez esetben a bérbeadó nem a tényleges fogyasztás alapján fizet, tehát nem csökkentheti az ingatlan bérbeadás bevételét.
További bevételcsökkentési lehetősége akkor adódik a bérbeadónak, ha más településen lakást bérel, és a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot.