Végelszámolás 2019
Bármely cég tulajdonosai dönthetnek arról, hogy folytatni akarják-e a cég további működtetését, vagy előnyösebb lenne számukra a cég tevékenységének befejezése és annak jogutód nélküli megszűnése. A jogutód nélküli megszüntetés egyik lehetséges – és bizonyos szempontok miatt a legkedvezőbb – módja a végelszámolás.
Végelszámolással csak akkor lehet egy céget megszüntetni, ha
- a cég nem fizetésképtelen, és
- a cégre vonatkozó jogszabályok eltérő rendelkezést nem tartalmaznak.
Mikor nem alkalmazható a végelszámolás
- a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően;
- büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság értesítése szerint büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor;
- a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban;
- felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik.
Végelszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás
Egy cég végelszámolása történhet a normál módon, de kisebb cégek esetében az egyszerűsített végelszámolás jelentheti a megoldást. Az egyszerűsített végelszámolás esetében nincs szükség ügyvédi közreműködésre, a cég jogutód nélküli megszüntetése az ügyfélkapu használatával elektronikusan megoldható.
Az alábbiakban bemutatjuk egy cég végelszámolással történő megszüntetését lépésről lépésre.
A végelszámolás elhatározása
A cég legfőbb szerve – a tulajdonosok közgyűlése/taggyűlése – határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről és elrendeli a végelszámolást. A határozatban meg kell állapítani a végelszámolás kezdő időpontját is.
Végelszámolás
A cég legfőbb szerve megválasztja a végelszámolót és erről határozatot hoz. A végelszámoló megválasztása a létesítő okirat módosítását nem igényli.
A cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, a végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.
Egyszerűsített végelszámolás
Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.
Egy cég végelszámolása egyszerűsített módon csak akkor lehetséges, ha könyvvizsgálatra nem kötelezett és a végelszámolása kezdő időpontjától számított 150 napon belül a végelszámolást befejezi.
A végelszámolás kezdő teendői
A végelszámolás kezdő időpontját megelőző napon számvitelileg véget ér egy gazdasági év és egy új kezdődik, amelyet majd a cég neve után kötelezően feltüntetendő “végelszámolás alatt”, rövidítve “v.a.” toldalék jelez.
A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet korábbi vezető tisztségviselője köteles a végelszámolás kezdő napját követő 30 napon belül, tevékenységet lezáró beszámolót készíteni, azt letétbe helyezni és közzétenni.
A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a NAV-hoz kell a tevékenységzáró adóbevallásokat benyújtani.
Az EVA, KIVA és KATA esetében a korábbi adóalanyiság megszűnik a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal. Ezeknek a vállalkozásoknak is be kell adniuk a tevékenységet lezáró adóbevallásukat akkor is, ha azok bevallási határideje még nem járt le. Ezek a vállalkozások átkerülnek (illetve visszakerülnek) a számviteli törvény hatálya alá. Ennek megfelelően kell majd a végelszámolás időszaka alatt könyveiket vezetni és adóbevallásaikat beküldeni. Ebben az esetben is a cég iratanyagát legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül át kell adni a végelszámolónak.
A végelszámolás bejelentése
Végelszámolás
A végelszámolás megindítását a végelszámoló jelenti be a cégbíróságnak, változásbejegyzési kérelemben. Ez tartalmazza a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját a végelszámoló adatait, a korábbi vezető tisztségviselők jogviszonyának megszűnését és a cég nevét a végelszámolásra utaló toldattal.
A végelszámolás megindításáról a cégbíróság végzést hoz, ezt a cégközlönyben közzéteszi.
Egyszerűsített végelszámolás
Egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindítását csak a NAV-hoz kell bejelenteni a T201T jelű nyomtatványon. A cégbíróság a NAV értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnév v.a. toldattal való módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.
A cégbíróság a cégközlönyben közzéteszi a végelszámolás megindítását az adóhatóság értesítése alapján.
A végelszámolás időszaka
A végelszámolás időszaka értelemszerűen a végelszámolás kezdetétől a befejezésig tart. Ezen időszak alatt az adózónak az általános szabályok szerint kell teljesítenie bevallási kötelezettségeit. Minden bevallási dokumentumon és a kibocsátott számlákon is köteles jelölni a végelszámolás tényét. Ez a cégnév utáni v.a. jelöléssel teljesíthető.
A végelszámolás befejezése
Mivel a cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás közzétételét követő 40 napon belül jelenthetik be a végelszámolónak, ezért a végelszámolást 40 napon belül nem lehet befejezni.
A végelszámoló teendői a végelszámolás befejezésekor:
- elkészíti az adóbevallásokat és a végelszámoláshoz szükséges számviteli dokumentumokat;
- elkészíti a vagyonfelosztási javaslatot;
- a cég vagyoni részesedésével működő társaságok további sorsára javaslatot tesz.
A fenti dokumentumokat a döntéshozó legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra, amely ezekről határozatot hoz. A határozatokban rendelkezni kell többek között a végelszámoló díjáról, a végelszámolás egyéb költségeiről, az iratanyag őrzési helyéről. A cég iratanyagának őrzését valamelyik tag is vállalhatja.
Végelszámolás
A végelszámolást – annak kezdő időpontjától számított – három éven belül be kell fejezni.
A végelszámolónak kell a cégbíróság felé benyújtania a cég törlésére irányuló kérelmet, amely illetékmentes. A kérelemhez természetesen csatolni kell a végelszámolásra vonatkozó szükséges iratokat.
Egyszerűsített végelszámolás
A végelszámolást – annak kezdő időpontjától számított – 150 napon belül kell befejezni.
Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerinti végelszámolásra kell áttérni.
A végelszámolás befejező időpontját – figyelemmel a fent említett 40 napos határidőre – csak a NAV-hoz kell bejelenteni a T201T jelű nyomtatványon. Amennyiben a cégnek nincs adóhátraléka és a záró adóbevallás is rendben van, akkor a NAV értesíti a cégbíróságot a törlésről.
A végelszámolás befezezésekor természetesen el kell készíteni a záró adóbevallásokat és a záró éves beszámolót is. Ezeket elektronikusan be kell küldeni illetve közzé kell tenni.
KATA-s vállalkozás végelszámolása
KATA-s betéti társaság megszüntetését is egyszerűsített végelszámolással célszerű lefolytatni. Először a NAV felé kell a T201T nyomtatványon bejelenteni a végelszámolás megindítását. Figyelni kell arra, hogy a nyomtatványon bejelentett végelszámolás kezdő napja előtti napon megszűnik a KATA szerinti adózás.
A végelszámolás kezdő napjával a cég átkerül a Tao. törvény és a számviteli törvény hatálya alá. Az egyszerűsített végelszámolást ennek figyelembe vételével kell lefolytatni a fentebb ismertetett szabályok szerint.
A végelszámolás és az egyszerűsített végelszámolás legfontosabb jogszabályai
- 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
- 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
- 2000. évi C. törvény a számvitelről
- 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a végelszámolás számviteli feladatairól
- 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
Az alábbi cikkek is érdekelhetik:
ÁFA bevallás 2020 – M lapok kitöltése
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2020. július 1-től megváltozott. A változás egyik lényeges eleme az M lapok kitöltésére vonatkozik. Megszűnt a 100 ezer forintos értékhatár, amely a visszaigényelhető áfára és a bevallás M lapjainak kitöltésére vonatkozott. A befogadott számlákról (szállító számlák) és a számlával egy tekintet alá eső okiratokról az ÁFA
Nyugdíj 2020 – Nyugdíjemelés 2020. január 1-től
A kormány 2020. január 1-től 2,8 százalékkal emeli a nyugdíjakat és a nyugdíjakkal összefüggő ellátásokat. Ez a Magyar Közlöny 200/2019. számában látott napvilágot, mégpedig a 300/2019. (XII. 11.) Korm. rendelet formájában. A fenti kormányrendelet arról is rendelkezik, hogy a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2020. január 1-től havi 96.835 Ft
Az egyéni vállalkozás szüneteltetése
Az egyéni vállalkozó esetében előfordulhat olyan időszak, amikor nem tudja vagy nem akarja vállalkozási tevékenységét végezni. Ebben az esetben nem kell a vállalkozást megszüntetni, elég csak a vállalkozói tevékenység szüneteltetése.
Hogyan kell szüneteltetés esetén eljárni?
Kinek kell a szüneteltetést bejelenteni?
Könyvelés – Bankszámla kontírozás gyorsan, egyszerűen
A könyvelési munka egyik időigényes fázisa a bankszámla kivonatok kontírozása és könyvelése. A hagyományos, papír alapú bankszámla kivonatok könyvelése jellemzően a kivonatra történő kontírozási számok feljegyzésével kezdődik, majd a tételek rögzítése következik. Nagyobb forgalom esetén ez sok időt vesz igénybe, sőt előfordul néha a kontírozási számok téves feljegyzése is. Nagyobb bankkártyás forgalom esetén indokolt lehet egyes tételek összevont kezelése, de az összevonás célszerű például az egyes tételekre vonatkozó, külön feltüntetett bankköltségek esetén is.
Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége
Minden munkáltató tudja már, hogy a munkavállalók csak az írásban megkötött munkaszerződést követően léphetnek a vállalkozásnál munkába. Azt viszont kevesen tudják, hogy a munkáltatónak a munkaszerződésen túl írásbeli tájékoztatási kötelezettsége is van a munkavállalók felé.
Ingatlan bérbeadás 2019
Egyre jobban terjed a befektetési céllal vásárolt lakóingatlanok bérbeadással történő hasznosítása. Az ingatlan bérbeadás leggyakoribb módjai: a tartós időre történő bérbeadással történő hasznosítás (lakásbérlet, albérlet), vagy a turisztikai célból történő szálláshely-szolgáltatás (fizető-vendéglátás). A lakóingatlan bérbeadása általában magánszemélyek jövedelemszerző tevékenysége, ezért ebben a cikkben a magánszemélyek ingatlan bérbeadásának szabályait ismertetjük.