Végelszámolás – Egyszerűsített Végelszámolás

Végelszámolás 2019

Bármely cég tulajdonosai dönthetnek arról, hogy folytatni akarják-e a cég további működtetését, vagy előnyösebb lenne számukra a cég tevékenységének befejezése és annak jogutód nélküli megszűnése. A jogutód nélküli megszüntetés egyik lehetséges – és bizonyos szempontok miatt a legkedvezőbb – módja a végelszámolás.

Végelszámolással csak akkor lehet egy céget megszüntetni, ha

  • a cég nem fizetésképtelen, és
  • a cégre vonatkozó jogszabályok eltérő rendelkezést nem tartalmaznak.

Mikor nem alkalmazható a végelszámolás

Az alábbi esetekben végelszámolással a cég nem szüntethető meg:
  • a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően;
  • büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság értesítése szerint büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor;
  • a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban;
  • felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik.

Végelszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás

Egy cég végelszámolása történhet a normál módon, de kisebb cégek esetében az egyszerűsített végelszámolás jelentheti a megoldást.  Az egyszerűsített végelszámolás esetében nincs szükség ügyvédi közreműködésre, a cég jogutód nélküli megszüntetése az ügyfélkapu használatával elektronikusan megoldható.

Az alábbiakban bemutatjuk egy cég végelszámolással történő megszüntetését lépésről lépésre. 

A végelszámolás elhatározása

A cég legfőbb szerve – a tulajdonosok közgyűlése/taggyűlése – határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről és elrendeli a végelszámolást.  A határozatban meg kell állapítani a végelszámolás kezdő időpontját is.

Végelszámolás

A cég legfőbb szerve megválasztja a végelszámolót és erről határozatot hoz. A végelszámoló megválasztása a létesítő okirat módosítását nem igényli.

A cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, a végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.

Egyszerűsített végelszámolás

Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.

Egy cég végelszámolása egyszerűsített módon csak akkor lehetséges, ha könyvvizsgálatra nem kötelezett és a végelszámolása kezdő időpontjától számított 150 napon belül a végelszámolást befejezi.

A végelszámolás kezdő teendői

A végelszámolás kezdő időpontját megelőző napon számvitelileg véget ér egy gazdasági év és egy új kezdődik, amelyet majd a cég neve után kötelezően feltüntetendő „végelszámolás alatt”, rövidítve „v.a.” toldalék jelez.

A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet korábbi vezető tisztségviselője köteles a végelszámolás kezdő napját követő 30 napon belül, tevékenységet lezáró beszámolót készíteni, azt letétbe helyezni és közzétenni.

A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a NAV-hoz kell a tevékenységzáró adóbevallásokat benyújtani.

Az EVA, KIVA és KATA esetében a korábbi adóalanyiság megszűnik a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal. Ezeknek a vállalkozásoknak is be kell adniuk a tevékenységet lezáró adóbevallásukat akkor is, ha azok bevallási határideje még nem járt le. Ezek a vállalkozások átkerülnek (illetve visszakerülnek) a számviteli törvény hatálya alá. Ennek megfelelően kell majd a végelszámolás időszaka alatt könyveiket vezetni és adóbevallásaikat beküldeni. Ebben az esetben is a cég iratanyagát legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül át kell adni a végelszámolónak.

A végelszámolás bejelentése

Végelszámolás

A végelszámolás megindítását a végelszámoló jelenti be a cégbíróságnak, változásbejegyzési kérelemben. Ez tartalmazza a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját a végelszámoló adatait, a korábbi vezető tisztségviselők jogviszonyának megszűnését és a cég nevét a végelszámolásra utaló toldattal.

A végelszámolás megindításáról a cégbíróság végzést hoz, ezt a cégközlönyben közzéteszi.

Egyszerűsített végelszámolás

Egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindítását csak a NAV-hoz kell bejelenteni a T201T jelű nyomtatványon. A cégbíróság a NAV értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnév v.a. toldattal való módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.

A cégbíróság a cégközlönyben közzéteszi a végelszámolás megindítását az adóhatóság értesítése alapján.  

A végelszámolás időszaka

A végelszámolás időszaka értelemszerűen a végelszámolás kezdetétől a befejezésig tart. Ezen időszak alatt az adózónak az általános szabályok szerint kell teljesítenie bevallási kötelezettségeit. Minden bevallási dokumentumon és a kibocsátott számlákon is köteles jelölni a végelszámolás tényét. Ez a cégnév utáni v.a. jelöléssel teljesíthető.

A végelszámolás befejezése

Mivel a cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás közzétételét követő 40 napon belül jelenthetik be a végelszámolónak, ezért a végelszámolást 40 napon belül nem lehet befejezni.

A végelszámoló teendői a végelszámolás befejezésekor:

  • elkészíti az adóbevallásokat és a végelszámoláshoz szükséges számviteli dokumentumokat;
  • elkészíti a vagyonfelosztási javaslatot;
  • a cég vagyoni részesedésével működő társaságok további sorsára javaslatot tesz.

A fenti dokumentumokat a döntéshozó legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra, amely ezekről határozatot hoz. A határozatokban rendelkezni kell többek között a végelszámoló díjáról, a végelszámolás egyéb költségeiről, az iratanyag őrzési helyéről. A cég iratanyagának őrzését valamelyik tag is vállalhatja.

Végelszámolás

A végelszámolást – annak kezdő időpontjától számított – három éven belül be kell fejezni.

A végelszámolónak kell a cégbíróság felé benyújtania a cég törlésére irányuló kérelmet, amely  illetékmentes. A kérelemhez természetesen csatolni kell a végelszámolásra vonatkozó szükséges iratokat.

Egyszerűsített végelszámolás

A végelszámolást – annak kezdő időpontjától számított – 150 napon belül kell befejezni.

Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerinti végelszámolásra kell áttérni.

A végelszámolás befejező időpontját – figyelemmel a fent említett 40 napos határidőre – csak a NAV-hoz kell bejelenteni a T201T jelű nyomtatványon. Amennyiben a cégnek nincs adóhátraléka és a záró adóbevallás is rendben van, akkor a NAV értesíti a cégbíróságot a törlésről.

A végelszámolás befezezésekor természetesen el kell készíteni a záró adóbevallásokat és a záró éves beszámolót is. Ezeket elektronikusan be kell küldeni illetve közzé kell tenni.

KATA-s vállalkozás végelszámolása

KATA-s betéti társaság megszüntetését is egyszerűsített végelszámolással célszerű lefolytatni. Először a NAV felé kell a T201T nyomtatványon bejelenteni a végelszámolás megindítását. Figyelni kell arra, hogy a nyomtatványon bejelentett végelszámolás kezdő napja előtti napon megszűnik a KATA szerinti adózás. 

A végelszámolás kezdő napjával a cég átkerül a Tao. törvény és a számviteli törvény hatálya alá. Az egyszerűsített végelszámolást ennek figyelembe vételével kell lefolytatni a fentebb ismertetett szabályok szerint. 

A végelszámolás és az egyszerűsített végelszámolás legfontosabb jogszabályai

  • 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
  • 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
  • 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
  • 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
  • 2000. évi C. törvény a számvitelről
  • 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a végelszámolás számviteli feladatairól
  • 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

 

Az alábbi cikkek is érdekelhetik:

ÁFA bevallás 2020 – M lapok kitöltése

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2020. július 1-től megváltozott. A változás egyik lényeges eleme az M lapok kitöltésére vonatkozik. Megszűnt a 100 ezer forintos értékhatár, amely a visszaigényelhető áfára és a bevallás M lapjainak kitöltésére vonatkozott. A befogadott számlákról (szállító számlák) és a számlával egy tekintet alá eső okiratokról az ÁFA

MEGNÉZEM »

Nyugdíj 2020 – Nyugdíjemelés 2020. január 1-től

A kormány 2020. január 1-től 2,8 százalékkal emeli a nyugdíjakat és a nyugdíjakkal összefüggő ellátásokat. Ez a Magyar Közlöny 200/2019. számában látott napvilágot, mégpedig a 300/2019. (XII. 11.) Korm. rendelet formájában. A fenti kormányrendelet arról is rendelkezik, hogy a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2020. január 1-től havi 96.835 Ft

MEGNÉZEM »

Az egyéni vállalkozás szüneteltetése

Az egyéni vállalkozó esetében előfordulhat olyan időszak, amikor nem tudja vagy nem akarja vállalkozási tevékenységét végezni. Ebben az esetben nem kell a vállalkozást megszüntetni, elég csak a vállalkozói tevékenység szüneteltetése.

Hogyan kell szüneteltetés esetén eljárni?

Kinek kell a szüneteltetést bejelenteni?

MEGNÉZEM »

Könyvelés – Bankszámla kontírozás gyorsan, egyszerűen

A könyvelési munka egyik időigényes fázisa a bankszámla kivonatok kontírozása és könyvelése. A hagyományos, papír alapú bankszámla kivonatok könyvelése jellemzően a kivonatra történő kontírozási számok feljegyzésével kezdődik, majd a tételek rögzítése következik. Nagyobb forgalom esetén ez sok időt vesz igénybe, sőt előfordul néha a kontírozási számok téves feljegyzése is. Nagyobb bankkártyás forgalom esetén indokolt lehet egyes tételek összevont kezelése, de az összevonás célszerű például az egyes tételekre vonatkozó, külön feltüntetett bankköltségek esetén is.

MEGNÉZEM »

Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

Minden munkáltató tudja már, hogy a munkavállalók csak az írásban megkötött munkaszerződést követően léphetnek a vállalkozásnál munkába. Azt viszont kevesen tudják, hogy a munkáltatónak a munkaszerződésen túl írásbeli tájékoztatási kötelezettsége is van a munkavállalók felé.

MEGNÉZEM »

Ingatlan bérbeadás 2019

Egyre jobban terjed a befektetési céllal vásárolt lakóingatlanok bérbeadással történő hasznosítása. Az ingatlan bérbeadás leggyakoribb módjai: a tartós időre történő bérbeadással történő hasznosítás (lakásbérlet, albérlet), vagy a turisztikai célból történő szálláshely-szolgáltatás (fizető-vendéglátás). A lakóingatlan bérbeadása általában magánszemélyek jövedelemszerző tevékenysége, ezért ebben a cikkben a magánszemélyek ingatlan bérbeadásának szabályait ismertetjük.

MEGNÉZEM »