Változott az értékcsökkenési leírás
A NAV oldalán is megjelent, hogy változott a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök egyedi értékhatárával kapcsolatos 2019-es értékcsökkenési leírás. A változás lényege, hogy 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedett a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök egyedi értékhatára 2019. január 1-től. Erre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása ad lehetőséget.
FONTOS figyelembe venni, hogy ez a változás csak az önálló tevékenységet folytató magánszemélyekre és a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozókra vonatkozik.
Az értékcsökkenési leírás változásának lényege, hogy 2019-től az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek és a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozók egy összegben, költségként elszámolhatják a 200 ezer forintnál kisebb értékű tárgyi eszközök értékét. Pontosabban, a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök illetve nem anyagi jószágok beszerzésére, előállítására fordított kiadást. A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkáira fordított kiadások is elszámolhatóak. A járművek esetében azonban más szabályokat kell alkalmazni.
A mezőgazdasági őstermelők esetében a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak beszerzési értékétől függetlenül a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákra fordított kiadás egyösszegben elszámolható.
Ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenti lehetőség a gazdasági társaságokra nem vonatkozik. Röviden ismertetjük, hogy a társaságokra vonatkozó 2000. évi C. törvény – számviteli törvény – szerint a társaságok csak a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értékét számolhatják el egy összegben. Ez az egyösszegű értékcsökkenési leírás, amely a használatbavételkor alkalmazható.
Az alábbi cikkek is érdekelhetik:
ÁFA bevallás 2020 – M lapok kitöltése
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2020. július 1-től megváltozott. A változás egyik lényeges eleme az M lapok kitöltésére vonatkozik. Megszűnt a 100 ezer forintos értékhatár, amely a visszaigényelhető áfára és a bevallás M lapjainak kitöltésére vonatkozott. A befogadott számlákról (szállító számlák) és a számlával egy tekintet alá eső okiratokról az ÁFA
Nyugdíj 2020 – Nyugdíjemelés 2020. január 1-től
A kormány 2020. január 1-től 2,8 százalékkal emeli a nyugdíjakat és a nyugdíjakkal összefüggő ellátásokat. Ez a Magyar Közlöny 200/2019. számában látott napvilágot, mégpedig a 300/2019. (XII. 11.) Korm. rendelet formájában. A fenti kormányrendelet arról is rendelkezik, hogy a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2020. január 1-től havi 96.835 Ft
Az egyéni vállalkozás szüneteltetése
Az egyéni vállalkozó esetében előfordulhat olyan időszak, amikor nem tudja vagy nem akarja vállalkozási tevékenységét végezni. Ebben az esetben nem kell a vállalkozást megszüntetni, elég csak a vállalkozói tevékenység szüneteltetése.
Hogyan kell szüneteltetés esetén eljárni?
Kinek kell a szüneteltetést bejelenteni?
Könyvelés – Bankszámla kontírozás gyorsan, egyszerűen
A könyvelési munka egyik időigényes fázisa a bankszámla kivonatok kontírozása és könyvelése. A hagyományos, papír alapú bankszámla kivonatok könyvelése jellemzően a kivonatra történő kontírozási számok feljegyzésével kezdődik, majd a tételek rögzítése következik. Nagyobb forgalom esetén ez sok időt vesz igénybe, sőt előfordul néha a kontírozási számok téves feljegyzése is. Nagyobb bankkártyás forgalom esetén indokolt lehet egyes tételek összevont kezelése, de az összevonás célszerű például az egyes tételekre vonatkozó, külön feltüntetett bankköltségek esetén is.
Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége
Minden munkáltató tudja már, hogy a munkavállalók csak az írásban megkötött munkaszerződést követően léphetnek a vállalkozásnál munkába. Azt viszont kevesen tudják, hogy a munkáltatónak a munkaszerződésen túl írásbeli tájékoztatási kötelezettsége is van a munkavállalók felé.
Ingatlan bérbeadás 2019
Egyre jobban terjed a befektetési céllal vásárolt lakóingatlanok bérbeadással történő hasznosítása. Az ingatlan bérbeadás leggyakoribb módjai: a tartós időre történő bérbeadással történő hasznosítás (lakásbérlet, albérlet), vagy a turisztikai célból történő szálláshely-szolgáltatás (fizető-vendéglátás). A lakóingatlan bérbeadása általában magánszemélyek jövedelemszerző tevékenysége, ezért ebben a cikkben a magánszemélyek ingatlan bérbeadásának szabályait ismertetjük.